english deutsch français |
az angyal
válaszol
{ dokumentumok } |
|
Budaligettől Budapestig Hol zajlott a 88 beszélgetés? Hála Gittának, fel tudjuk
idézni a
helyszíneket, amelyek a történelmi körülményektől függően változtak: a
Budapest környékén található kis budaligeti ház, Hanna szüleinek lakása
Budapest keleti részében, végül pedig a „Katalin” a dombos budai
részeken. Ezeket mutatjuk be részletesen, fotókkal illusztrálva.
Azok számára, akik nem ismerik elég jól Budapestet, ez a légi felvétel segítséget nyújthat a helyszínek azonosításában. A távolságok nem túl nagyok. A Katalin madártávlatban 6 kilométerre, Budaliget pedig 10 kilométerre van a Lánchídtól.
Az első 40 beszélgetésre
Budaligeten
került sor 1943. június 25. és 1944. március 24. között (kivéve az
1943. december 3-i, 24. beszélgetést, amely egy barátnő otthonában
zajlott, amíg a budaligeti házat festették). A beszélgetések 9 hónapon
keresztül tartottak.
Gitta így emlékezik: „Ezért József és Hanna egy egyszerű falusi házat bérelt a Budapesthez közeli Budaligeten, ahová mindhárman beköltöztünk. Életmódunkat megváltoztattuk. Csupán annyit dolgoztunk, amennyi a mindennapi kenyerünk biztosításához szükséges volt. Lili minden hétvégét velünk töltött. (AAV. 10. old.) Más helyen szintén Gitta: „Ez egy egészen kicsi, nyugdíjas vasutasoknak épített ház volt, nagyon kicsi ablakokkal. Még fürdőszobája sem volt, csupán egy csap a kertben. Egy nagy kádban mosakodtunk. Semmi komfort. De boldogok voltunk, mert az egész olyan csendes és békés volt.” (SB, III/2.) A budaligeti ház, ahol az első 40 beszélgetés zajlott Lili, aki továbbra is megtartotta relaxációs és mozgásterápiás tanfolyamait Budapesten, hétvégenként csatlakozott a többiekhez. Általában busszal, néha kerékpárral járt ki. A szerszámoskamrában aludt, amit hálófülkévé alakítottak át. Gitta olyan szoros kapcsolatba került Hannával és Józseffel, hogy ettől kezdve velük lakott. (SB, III/2) A kis ház nem messze volt a máriaremetei templomtól. „…e csendet hirtelen a szomszédos máriaremetei templom harangzúgása töri meg.” (AAV, 240. old.) Gitta szerint Hanna nagyon szerette ezt a templomot. Előfordult, hogy a karácsonyi és húsvéti időszakban három-három napot is ott töltött.
továbbra is számos zarándokot
vonz. A Daimon Kiadó
adta ki
többek között az angyal válaszol
angol és német nyelvű változatait.
Pest Miután a németek megszállták
Magyarországot, József és Hanna elhatározták, hogy visszatérnek
Budapestre, ahol a zsidók üldözése még nem kezdődött el. Hanna
szüleinek Garay utca 4 szám alatti lakásában rendezkednek
be, a városnak a Dunától keletre eső legmodernebb részében. Gitta
velük tartott. Alig három hónapot töltöttek itt, 1944. március 31-től
június 16-ig. Itt került sor a 41-58. beszélgetésekre.
„Hanna szülei Angliába utaztak,
Hanna
fivéréhez, így üres a Garay utcai lakás, ott várjuk az első budapesti
beszélgetést. A Keleti pályaudvar melletti, első emeleti lakás egy
zajos, szürke utcára néz. Derűs kis falunk után minden komornak és
sötétnek tűnik.” (AAV, 273. old.)
Hanna és Lili megmentése érdekében Gitta elvállalja egy katonai ruhákat készítő üzem vezetését, amelyet egy barátja és egy katolikus pap, Klinda atya hoz létre, zsidók mentésére. Az üzemet a Katalin zárdában rendezik be a Budakeszi út 46 szám alatt. „Szemlét tartok a helyszínen, a jánoshegyi erdők alján, nagy kert közepén fekvő hajdani villában, a „Katalin“-ban.“ (AAV, 329. old.)Gitta egy kis kerti házikóban rendezkedett be, ahol az utolsó beszélgetések (59-88.) zajlottak 1944. június 21. és november 24. között. Gitta
„Katalin zárdát” említ anélkül, hogy részletezné, Dános Éva
viszont elmeséli, hogyan vált a Szent Katalin lánynevelő iskola
1944-ben hadiüzemmé. „A Ranolder Intézet keretében Klinda atya
megalapította a Klára szakiskolát, ahol a diákok termékeit eladásra
kínálták, saját szervezeteiken keresztül. Klinda atya erőfeszítéseinek
eredményeképpen az iskola 1938-ban hivatalos szállítója lett a katonai
öltözeteket biztosító központi hatóságnak. Ezt a helyzetet használta
fel Klinda atya 1944-ben, hogy az üldözésnek kitett személyeket mentse.
Így vált a Ranolder Intézet szakiskolája, a „Katalin” olyan hadiüzemmé,
amely ingeket és nadrágokat készített a hadsereg számára, továbbá
fürdőruhákat a szövetmaradékokból.” (DC, 30. old.)
A dokumentum, amely akkor készült, amikor Gittát « A világ igaza » posztumusz címmel tüntették ki, több információt tartalmaz a Kataliln intézetről, amely az Irgalmas nővérek kongregációjához tartozott. A nővérek bérelték az épületet a Ranolder Intézet számára, amelyet Klinda atya vezetett, és fiatal lányok kollégiuma volt. Miután feljelentették, amiért itt 30 fiatal zsidó lányt bújtatott, Klinda ataya elkezdte az intézetnek hadiüzemmé való átalakítását az apostoli nunciatura védnöksége alatt.
Az épületben ma a Lauder Javne zsidó iskolának az óvodája található. Az iskola főépülete a szomszédban volt, ahová akkoriban az SS költözött be. Források
|